Aranykorona
2005.01.14. 11:31
Franciaországban régebben (1339) vert aranypénz, amelynek verete a képlapon koronát mutatott. A Németországban ma pénzül szolgáló 10 márkás aranynak a forgalomban szintén korona (Krone) a neve. Az A. 1892 óta Magyarország és Ausztria törvényes pénze. Oly aranyötvényből verik, amelynek 3/10-része arany, 1/10-része pedig réz, vagyis amelynek 0. 900 a finomsága. Vernek 20 és 10 koronás darabokat. Egy kg ötvözött aranyból 147. 6 drb 20 koronás, illetve kétszer annyi 10 koronás, mindkét esetben tehát 2952 A. kerül ki. Mondhatjuk úgy is, hogy 1 kg színaranyból 164 drb 20 koronást, illetve 328 drb 10 koronást, mindkét esetben tehát 3280 A. -t vernek. A 20 koronás arany nyers vagy teljes súlya 6. 775067 g, a 10 koronásé 3. 387534 g. Forgalmi súlyát l. e szó alatt. A 20 koronás arany átmérője 21 mm, a 10 koronásé 19 mm. A veret mindkettőnél egyforma. A magyar érmek képlapján (avers) a király teljes képét látjuk koronázódíszben. A kép körül a felirat: Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. Ap. Kir. (azaz: F. J. Isten kegyelméből Ausztria császárja és Magyar-, Horvát-, Szlavon-, Dalmátország apostoli királya). A kép alatt a verés évszáma. A hátsó lapon (revers) a magyar korona országainak egyesített címerét tartó angyalok láthatók, a címer felett Magyar királyság felirattal, alatta pedig K. B. betűk a verés helyét (Körmöczbánya) jelzik. Ugyanitt ki van téve a darab névértéke (20, illetve 10 korona). A darabok karimáján, bemélyedő betűkkel, a király jelmondata van kiverve: Bizalmam az ősi erényben. Legújabb időben vernek 0. 900 finomságú aranyból 100 K névértékű darabokat is, amelyek súlya ötször akkora, mint a 20 koronásoké. A veret egészen olyan, mint ahogy fentebb leírtuk. Ezek a 100 aranykoronás darabok szintén törvényes pénzül szolgálnak.
|