A HASZONÉLVEZET „TITKAI”

Forrás: Lakáscentrum Elérhető: www.lakascentrum.hu Hogyan keletkezik a haszonélvezeti jogosultság? Leggyakoribb fajtája a szerződés alapján létrejött haszonélvezeti jogosultság. Szerződéses haszonélvezeti jog keletkezéséhez szükséges a dolog átadása is, ingatlanra vonatkozóan pedig a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A gyakorlatban haszonélvezeti jogot rendszerint az ingatlanok tulajdonjogának az átruházásával kapcsolatban hoznak létre. Ennek két alapvető formája van: egyrészt amikor az ingatlanát értékesítő tulajdonos tartja fenn magának a haszonélvezet jogát, másik esetben amikor az ingatlan vevője enged egy harmadik személy részére haszonélvezetet. Utóbbi eset egy gyakori példája, amikor ténylegesen a szülők vásárolnak gyermekük nevére ingatlant, de mivel azon bizonyos ellenőrzést szeretnének gyakorolni, kikötik maguknak a haszonélvezet jogát. Jogszabály alapján (bírósági), vagy hatósági rendelkezés alapján az ingatlanon a haszonélvezeti jog földhivatali bejegyzés nélkül is létrejön, de az ingatlan-nyilvántartásba az ilyen haszonélvezeti jog feltüntetését intézni kell. Enélkül ugyanis a haszonélvezet csak az ingatlan rosszhiszemű vagy ingyenes szerzőjével szemben érvényesíthető Ilyen tipikus - jogszabályon alapuló - haszonélvezeti jog az özvegyi haszonélvezet. A haszonélvező személye és jogai Amit már sokkal kevesebben tudnak, hogy a haszonélvezet olyan személyes szolgalmi jog, ami alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. Mit is jelent ez? Nos, például: a haszonélvezettel terhelt ingatlanban a tulajdonos csak akkor lakhat, ha a haszonélvező e jogával nem kíván élni. S hogy ez a jogosultság milyen erős, azt az is alátámasztja, hogy a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. De annak sincs akadálya, hogy a haszonélvező a haszonélvezeti jogának a gyakorlását átengedje másnak (például a lakást bérbe adja). Ellenérték fejében azonban erre csak akkor van lehetősége, ha a tulajdonos – azonos feltételekkel – az ingatlan használatára nem tart igényt, ebben az esetben a haszonélvezőnek magával a tulajdonossal kell a bérleti szerződést megkötnie. Egy dolgon több személyt is megillethet haszonélvezeti jog, ezek a jogukat vagy egyidejűleg, vagy a jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják. A haszonélvezeti jog gyakorlása mindig ingyenes, azaz a haszonélvező az ingatlan használatáért nem köteles ellenszolgáltatást fizetni. A haszonélvező kötelezettsége Azért a haszonélvezőnek is vannak kötelezettségei. Ilyen például az ingatlan karbantartása és a rendeltetésének megfelelő használata. Ő viseli a fenntartással járó terheket (például festés, épületgépészeti berendezések javítása), ez azonban nem terjed ki a rendkívüli javítások költségeire (például szükség esetén a tetőszerkezet cseréjére). Teljesítenie kell a dolog használatához kapcsolódó kötelezettségeket (pl. közműdíjak, számlák kifizetése) és viselnie kell továbbá a dologhoz kapcsolódó közterheket is. A tulajdonos jogai Ha a haszonélvező a dolgot nem a rendeltetésének megfelelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. Az ellenőrzés - biztosíték kérése - felfüggesztés azzal szemben is alkalmazható, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Meddig állhat fenn a haszonélvezet? Elsősorban a haszonélvezeti jogosult halála napjáig, vagy ha a jogosult a haszonélvezetről - ingyenesen vagy visszterhesen – lemond. Amennyiben a dolog elpusztul (és nem állítják helyre) szintén megszűnik a haszonélvezeti jogosultság. Megszűnik továbbá, ha szerződésben kikötött időtartam eltelt vagy feltétel bekövetkezett, illetve jogszabályban meghatározott más okból. Ilyen például, ha a jogszabályon alapuló özvegyi haszonélvezeti jog esetében a túlélő házastárs később újabb házasságot köt. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. Az ingatlanon fennállt haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból is töröltetni kell, amihez megfelelő okirati forma szükséges. Illetékfizetési kötelezettség Illetékfizetési kötelezettség alá esik az ingatlanhoz kapcsolódó használati, haszonélvezeti jog megszerzése, továbbá ennek a jognak a megszüntetése kapcsán bekövetkező vagyonszerzés; valamint az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése. Az illeték alapja: a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezeti, használati jog megszerzésekor a haszonélvező, használó a haszonélvezet, használat értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog forgalmi értékének egyhuszad részét (1/20) kell tekinteni. A határozott időre szóló vagyoni értékű jog (pl. négy évre fennálló haszonélvezet) értéke a fentiek alapján számítandó egyévi érték és a kikötött, meghatározott évek szorzata (azaz a példa szerint 4/20). A törvény azonban a határozott időre szóló vagyoni értékű jog értékét maximálja, az ugyanis nem haladhatja meg az egyévi érték húszszorosát. Amikor a határozatlan idejű vagyoni értékű jog valamely személy életének idejére terjed, a jog értékét az illető személy életkorának alapulvételével a következő módon kell megállapítani. Ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb az egyévi érték tízszerese, 25-50 éves, az egyévi érték nyolcszorosa, 51-65 éves, az egyévi érték hatszorosa, s a 65 évesnél idősebb esetében az egyévi érték négyszerese lesz az illeték összege. Vagyoni értékkel terhelt ingatlan esetén a szerző fél - a fentiek alapján számított vagyoni értékű jog értékével – csökkenti a fizetendő illeték alapját. Nem kell viszont illetéket fizetni az alábbi esetekben: ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes. Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése, amely azért következik be, mert az ingatlanát terhelő haszonélvezeti jog a jogosult halála, özvegyi jog esetén pedig új házasság kötése miatt megszűnik. Szintén nem kell illetéket fizetni akkor, ha használati vagy haszonélvezeti jog valamilyen feltétel bekövetkezésétől függ vagy meghatározott időre szól és arra tekintettel szűnik meg, hogy a feltétel bekövetkezett, illetve a meghatározott idő eltelt. Nos kedves olvasók, a jogszabályi ismeretek elolvasása után, ajánlatos nagyobb tisztelettel és óvatossággal bánni a haszonélvezeti joggal. Bokor Éva