A villamosenergia-törvény szerint a közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hatóság vezetékjogot engedélyezhet abban az esetben, ha az a hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A közcél – hogy mindenütt legyen elektromos áram – érthető (vízvezetékeknél is hasonló a szabályozás). Ám a múltból fakadóan létezik egy megoldandó helyzet: nagyon sok olyan ingatlan van Magyarországon, amelyek tulajdoni lapján nem tüntették fel a vezetékjogot, leginkább azért, mert a jelenlegi szolgáltatók elődjei nem foglalkoztak ezzel, magyarul nem vették a fáradságot annak idején, hogy az akkori telekkönyvekben mindezen jogokat bejegyeztessék.
A kialakult helyzet kezelése érdekében a 2007-es villamosenergia-törvény előírta, hogy a villamosenergia-szolgáltatók a 10 évnél régebben épült hálózatokra, a hatálybalépésétől számított 5 éven belül, vagyis 2012. december 31-ig közigazgatási eljárás útján kérhetik a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését. Ez áll annak hátterében, hogy a szolgáltatók idén (is) tömegesen intézik az elmaradt ügyeket, az ingatlantulajdonosok pedig nem egyszer értetlenkednek – elsősorban azért, mert kapnak egy földhivatali bejegyzésről szóló értesítést, és sokan úgy érzik, a fejük felett meghozták azt a döntést, amely valamilyen formában mindenképp érinti az ingatlanukat.
Meglévő villamos hálózat, új villamos hálózat
Az ingatlanok tulajdonosai két eltérő jogi helyzettel szembesülnek: mások a lehetőségek a már meglévő, és mások az új villamos hálózatok esetében. A 2007-es villamosenergia-törvény szerint a 10 évnél régebben épült hálózatok esetében kártalanításra nincs lehetőség. A paragrafusok kimondják, hogy a vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, azaz így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. Azt sem vizsgálják, hogy annak idején történt-e kártalanítás.
A tulajdonosok a végzés ellen természetesen kezdeményezhetnek polgári pert, de figyelemre méltó, hogy a több tucat panaszt, bejelentést feldolgozó ombudsman is azt állapította meg tavaly novemberi vizsgálatában, hogy az utólagos bejegyzéssel kapcsolatban – tekintettel a teljes jogi környezetre – jogszerű volt a hatóságok azon eljárása, amikor is nem adtak lehetőséget a kártalanításra.
[1]
(MTI Fotó)
Bizonyos, ám más jellegű, nem kártalanítással összefüggő esetekben cselekedhetnek az ingatlantulajdonosok. Például, ha azt tapasztalják, hogy nagyobb területen jelölték ki a vezetékjogot, miként az indokolt volt, akkor a mérést elvégző hatóságokhoz fordulhatnak, és a számítások felülvizsgálatát kérhetik.
Más a jogi helyzet akkor, ha valaki új vezetéket akar építeni, mert ekkor meg kell keresnie az érintett tulajdonosokat, és nem az történik – miként a „régi” vezetékek esetében -, hogy elég a földhivatalnál kezdeményezett eljárás. Ekkor már a Polgári törvénykönyv szabályai lépnek életbe, amely szerint az ingatlan használatának akadályozásával, vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, vagy használójának köteles megtéríteni. Bár a tulajdonos kifejezett hozzájárulása a vezetékjog alapításához nem szükséges (hiszen valaki pusztán ellenérzésből nem akadályozhatja meg egy nagyobb terület áramellátását), de az érintett ingatlan tulajdonosa mindenképpen kártalanításra jogosult; erről a feleknek kell megállapodniuk, vita esetén pedig bíróság dönt.
Valóban léteznek a vezetékjognak ilyen hátrányai?
A fentiekben szó volt arról, hogy az ingatlantulajdonosok úgy érzik, kaptak egy postai értesítést és a fejük felett hoztak döntést ingatlanukkal összefüggésben. Pár kérdésben azonban bizonyosan nem olyan sötét a helyzet, mint azt sokan jelezték olvasóink közül is. Először is, egyes állásfoglalásokkal ellentétben a szolgáltatók a vezetékjog bejegyzésével semmilyen résztulajdont nem szereznek az ingatlanon. A vezetékjog bejegyzése elidegenítési és terhelési tilalmat sem jelent a tulajdonos számára, amennyiben el szeretné adni a házát.
Olyan hírek is keringenek, hogy például banki kölcsön esetében a vezetékjog bejegyzése miatt a pénzintézet egyoldalúan felmondhatja a szerződést. Ilyen ügyről e sorok szerzője a cikk írása idején nem tud, egyébként jogilag nehezen is értelmezhető, mivel a vezetékjoga utólagos bejegyzése miatt értékcsökkenésre a hitelt folyósító bank nem hivatkozhat.
Mégis ott van a vezeték a fejünk felett
Kétségtelen, az ingatlanok értékét befolyásolja, ha elektromos vezetések haladnak át felettük a magasban, hogy ennek mértéke miként állapítható meg, hogyan bizonyítható – nos, ebben még a jogász szakma is nagyon megosztott. Akadnak olyan becslések, amelyek szerint átlagosan 10 százalék értékvesztéssel számolhatnak az érintett tulajdonosok, és akadnak olyan becslések is, amelyek szerint nem beszélhetünk értékcsökkenésről, a vezetékjog ilyen hatással nincs a piaci árra.
Vagyis minden ingatlant, minden egyes ügyet egyenként lehet megítélni. Lehet, a vezetékjog árcsökkentő hatását nem lehet bizonyítani, ám azt már igen, hogy az ingatlan használatát korlátozza – ezt pedig már releváns tényként veheti figyelembe a polgári bíróság. Nem mellékesen, az ombudsman vizsgálata is utalt erre, hogy a tulajdonosoknak arra mindenképp lehetőségük van, hogy a használat korlátozása, átalakulása, akadályozása miatti kimutatható értékcsökkenést próbálják meg igényérvényesítés keretében bizonyítani.
AJÁNLOM AZ OLDALT
